A beszéd a legfinomabb mozgások egyike, ugyanis a belélegzett levegőt úgy kell kifújnunk, hogy közben a hangszálainkat rezgésbe hozza. A beszéd az egyik legkomplexebb idegrendszeri működést igénylő tevékenység, amelynek előkészítéséhez számos nonverbális folyamat tartozik, pl. a mozgás. A születésüket követően a babák mozgása tulajdonképpen a kommunikáció első formájaként jelenik meg 8 hét körül, erre épül a későbbiekben a többi kommunikációs forma is.
Fontos már az elejétől kezdve figyelemmel követni a korababa mozgásfejlődését, ugyanis, ha a mozgásfejlődésben lemaradás van az akadályt jelent arra nézve, hogy a gyerek felfedezze a környezetét és mindez pedig a beszédfejlődés lelassulásához is vezethet.
Az újszülött sírással kommunikál: ez az egyetlen lehetősége mellyel kifejezi, ha éhes, ha melege van, vagy éppen édesanyját hiányolja. Ahogyan a mozgása és kognitívan fejlődik, a csecsemő is egyre színesebb jelzésekkel él: másképpen hangzik a sírás, ha tejet követel, és másképpen, ha unatkozik. 2 hónapos koruk körül a babák magánhangzókat kezdenek hallatni és hangjuk intenzitását is képesek változtatni. Általában 4 hónapos korukban csendül fel először egy-egy hangosabb nevetés és 5 hónapos koruktól kezdik a kb. 9–10 hónapos korukig tartó gagyogást, amely nem más minthogy ciklikusan ismételgetnek pár betűs hangsorokat például baba, dada.
Egyéves életkor körül elhangzik az első, tudatosan kimondott szó is, 2 éves korukra egy – kétszavas mondatokban beszélnek, a 3 éveseknél ez 3 – 4 szavasra bővül. Ahogy elérik a 2 éves kort kezdődik a “nem” korszak, az óvodáskorban beindul a “miért” korszak.
Beszédértésük gyorsabban fejlődik: a 8 hónaposok zöme már felfigyel saját nevére, és egyszerűbb utasításokat is megért. Kettő – és négyéves kor közt gyakori az élettani dadogás is: gyors gondolkodásukat még nem tudják ilyen sebességgel szavakkal is követni.
A beszédfejlődési zavar típusai
A beszéd zavaráról beszélhetünk, ha ezek az életkori sajátosságok több hónapos késésben vannak, és 3 éves korra sem indul meg a beszéd. Hátterében több ok (idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők) állhat.
A beszédfejlődési zavar a nyelvi fejlődés minden szintjét érintheti, s mellette más tünetek is jelentkeznek : pöszeség, kognitív zavar, tanulási nehézségek, meglassult mozgásfejlődés
Ezt azonban mindig alapos vizsgálatok előzik meg, ezek közül is az egyik legfontosabb a hallásvizsgálat, hiszen ép hallás nélkül a gyermeknek esélye nincs a körülötte levő világra megfelelő módon reflektálni vagy a nyelvfék.
A beszédzavar előjelei már baba korban is jelentkezhetnek: szopási-nyelési nehézségek, egyhangú –, szegényes gagyogás, lassú reakciók.
Fontos a beszédértés vizsgálata: normál esetben (még a beszédfejlődési zavar esetén is) a gyermek mindig kicsivel többet ért, mint amit kifejezni képes
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Szülőként bármilyen nyugtalanitó jel esetén érdemes szakember tanácsát kérni. Nem érdemes arra várni, hogy kinövi.
Otthon is sokat tehetünk a korababák mozgás – beszéd fejlesztésében: gyógytornász által mutatott célirányos mozgás sorozat gyakorlása, “irányított játszás”, versek, mondókák ismételgetése, babanyelv kerülése, helyes artikuláció, beszéd közben szemkontaktus fenntartása, a környezet és a cselekvések folyamatos bemutatása, háttérzajok (pl. TV, rádió) kizárása.
Érdemes korai fejlesztésre energiát fordítani, hisz a gyermek később a mozgás vagy beszéd területén átélt ügyetlenségével szembesülve, kudarcot élhet meg, ami személyiségfejlődését is befolyásolhatja, viselkedés- és magatartásproblémákhoz vezethet.
A mozgásfejlesztés segít a beszédzavarok javulásában. Vannak már speciális terápiák, amelyek a mozgást összekötik a beszédfejlesztéssel.
Terápiák
TSMT, Ayres, Vojta, INPP – Goddard módszer, lovasterápia, SZEP – szocioemocionális pedagógia.
Kósa Gyöngyvér, gyógytornász
