Koraszülött kicsiknél az egyik leggyakoribb problémát az idegrendszer éretlensége, az izomtónus feszessége vagy petyhüdtsége okozza. Fontos tudni, hogy a koraszülés már önmagában is egy rizikótényező, így ha a család nem is tapasztal látható sérülést amíg a baba pici, a későbbiekben kialakulhatnak izomtónus, mozgáskoordinációs problémák, viselkedéssel kapcsolatos zavarok, beszédfejlődési –, tanulási zavarok, ezért a koraszülött fejlődésének nyomon követése figyelmet igényel.
Miután baba, anya kikerült a kórházi környezetből, és picit megnyugodott az otthoni környezetben, ajánlott, hogy a 32 hét előtt született babákkal keressenek meg egy szakembert: gyógytornászt, gyógypedagógust. Nehéz lehet újra elindulni és újra szembenézni az esetleges problémákkal, viszont az első két évben történő fejlesztés olyan löketet ad az idegrendszer fejlődésének, amely később már nem hozható be (az első évben olyan idegrendszeri hálózatok épülnek ki, amelyek nélkülözhetetlenek az optimális fejlődéshez)
A mozgásfejlődés elmaradását okozhatja izomgyengeség, ingerszegény környezet, helytelen testhelyzetek és az idegrendszer lassabb ütemű érése is. Az idegrendszer éretlensége több formában is megmutatkozhat. A gyermek születésekor a túlélés szempontjából fontos, primitív reflexek nem épülnek le (nem gátlódnak le), hanem továbbra is fennmaradnak. Így akadályozzák az idegrendszer zavartalan fejlődését, nem engednek teret a tanult mozgásminták elsajátításának.
Az idegrendszer éretlenségére utaló jel lehet a “lustaság”, túlmozgékonyság vagy mozgáskoordinációs (ügyetlenség) zavar is. A nagymozgásokban jelentkező zavarok később kihatással lesznek a finom mozgásra és a beszédre is.
Érdemes korai fejlesztésre energiát fordítani, hisz a gyermek később a mozgás vagy beszéd területén átélt ügyetlenségével szembesülve, kudarcot élhet meg, ami személyiségfejlődését is befolyásolhatja, viselkedés- és magatartásproblémákhoz vezethet.
Kósa Gyöngyvér, gyógytornász
